Saturday - spoil me rotten / Szombat - a királyság csúcsa

This week I am down with the flu, but I have great memories to look back to. I woke up on Saturday with a really bad head ache, running nose, leaking eyes, sore throat... yeah, the classic symphtoms of flu. Except that I made a deal with God that I will NOT BE sick today. So, quick check in the cupboards and I woke up my empty stomach with a crazy mixture.

• First I had a shot glass with some real Hungarian spirit called Pálinka (stronger than Tequila just in case you didn't know)
  
• This was followed by some aspirin with hot tea and honey,
• then I added some fish oil capsules with the fuzzy vitamin C bomb just in case.
  
• The result: I nearly fainted under the hot shower. :)

BUT!
I felt much better a few hours later so I could attend a fancy breakfast with my good Australian friend, Camilla on the top floor of a fancy hotel in Stavanger. It was more like a brunch, but who cares, we had a great time and could admire the wonderful view of this cool city.

We drove to my house to pick up the food for tonight's party, did some more food shopping and ended up in Camilla's kitchen. Between decorating cakes, baking pizza-rolls and struggling with opening containers we managed to come up with some crazy cards for the Activity game.

I cooked real Hungarian food for the family so we could have dinner before the guests arrived. Around six pm people started to show up and slowly the living room was filled with laughter, chats and fun. We did a quick round of "who you are, where are you come from and which Bible study do you know Reka from". It was such a unique mixture of people, we had all five continents represented! Now, THAT'S the kind of party I had in mind. Receiving gifts and cakes were just the icing on the cake - quite literally!

Liar liar is always a fun game, specially if you keep the rules and you give 2 true and 1 false statement of yourself - well, needless to say, not everybody managed to accomplish it, hence the constant laughter.

When it came to blowing the candles, we ran into some discussion on the meaning of said act. In Hungary we believe that you need to make a wish, blow the candles and if you manage to blow them all, your wish will become true. Some Americans, however insisted that the number of candles still burning represents the number of boyfriends I will have during the next year. (ups... in this case, it's gonna be a busy-busy year for me haha). Anyhow, I went with my tradition and before I took a deep breath I tried to come up with my very own personal wish for the next year.... and guess what... i came up with NOTHING! Isn't this a blessing? When you cannot think of anything that you lack of, need or really long for!

Praise God for the gift of contentment!!!

Now, the game Activity may be called differently in various countries, but the simplicity and beauty of this game captures everybody immediately, even the most stoic, introvert and she people. Of course I had the best time just by watching my friends act out, draw or explain certain phrases to their team members. It's amazing how much you can find out about people just by watching them compete with one another in a friendly game...

To make it more interesting I offered them a few wild cards, meaning they could come up with tasks for me to act out. I was surprised (not) when the first thing was "pole dancer" (but only because they scrapped "striptease"). The second one was waaay to easy so I suspected a twist: apparently regardless of what i was doing they were sooooo clueless that the best guesses were "chocolate, stars, submarine, red wine" to my VERY ACCURATE mime of "seat heating in the car". :) Of course somebody had to come up with "Darwin's theory of evolution" just because he wanted to see me doing monkey. :) But the last one was my clue to get some fun. The card said "macarena", which they guessed in no time and since they were so familiar with the concept, we found the music and I got them to do the Macarena dance together. Olena, my pregnant friend was filming it! Boy... i have 15 good blackmailing materials for next year!!! :) TUSEN TAKK!!!

Thank you all for coming, contributing, making this significant number (29) a special one for me. Oh, did I say 29? well, you know, when you reach this age, 1 or 2 years aren't matter any more. So again, thanks for celebrating with me my second 29th birthday, the best I had so far! And special thanks to the men for dressing up, i simply looooooooooooooooooooooooved it! :)

Ezen a héten otthon fekszem betegen, de remek emlékeim vannak, amire visszagondolhatok, hogy jobb kedvem legyen.Szombaton szörnyű fejféjással, csöpögő orral, könnyező szemekkel és fájó torokkal ébredtem... igen, klasszikus influenza tünetek. A baj csak az, hogy Istennel megegyeztünk, hogy ma NEM leszek beteg. Mentem is a szekrényhez, hogy jól felrázzam a gyomromat:

• éhgyomorra egy igazi jóféle házipálinka
• ezt egy forró tea követte citrommal és mézzel, amivel bevettem pár aszpirint
• és hogy teljes legyen a kép, egy C-vitaminos pezsgőtablettával megittam pár halolajos kapszulát.
• eredmény: majdnem eldőltem a forró zuhany alatt. :)
  

DE!
Tény, hogy sokkal jobban éreztem magam utána, így el tudtam menni egy ausztrál barátnőmmel, Camillával egy puccos hotel legfelső emeletén található éttermébe reggelizni. Inkább brunch volt ez (reggeli és ebéd egyben), na de kit érdekel, a kaja fenomenális volt, és remek kilátás nyílt erre a király városra.

Hazamentünk hozzám, hogy összeszedjünk mindent, ami estére kell, meg persze beiktattunk még egy bevásárlást is, majd tűztünk hozzájuk kaját készíteni. A tortadekorálás és pizzatészta gyúrás között az Activity játékhoz írtunk vicces feladványokat.

Mielőtt a vendégek megérkeztek, gyorsan benyomtunk egy magyaros vacsorát, amit sikerült nem odaégetnem! Hat körül kezdtek szállingózni az emberkék, és a nagyszobában rohamosan nőtt a hangzavar. Egy gyors bemutatkozókör után kiderült, mennyire vegyes a társaság: mindenféle bőrszín, nem, életkor, nemzetiség, mind az 5 kontinensről. Na, EZ AZ, amit én jó bulinak hívok! Az ajándékok meg a torta csak a bónusz volt.

A Hazudozó játék mindig vicces, különösen, ha sikerül betartani a szabályokat: 2 igaz állítás magadról és egy hamis. De ahogy el lehet képzelni, 1-2 mérnöknek még ez is nehézséget okozott. :)

A gyertyák elfújása körül kisebb vita alakult ki, én ugye a magyar vonalat képviseltem, vagyis kívánj valamit, és ha sikerül minden gyertyát elfújni, teljesül a kívánságod. Az amcsik amellett érveltek, hogy ahány gyertya égve marad, annyi pasim lesz jövőre (nos, ha ez igaz, sűrű évem lesz hehe) Mielőtt elfújtam volna a gyertyákat, próbáltam valamit kívánni... de nem jutott eszembe semmi. Hát nem nagyszerű, ha nem tudsz olyat mondani, ami nagyon hiányzik, nélkülözöl, vagy marhára vágysz rá???

Hála Istennek, nagy ajándék a megelégedettség érzése!

Az Activity-t talán máshol máshogy hívják, de a játék egyszerűsége és természete folytán mindenkit magával ragad azonnal, még a legunalmasabb, legmagábafordulóbb, legfélénkebb embereket is. Persze a legjobban én szórakoztam, miközben a barátaimat néztem, akik vadul mutogattak, rajzoltak meg beszélhet, csak hogy az ő csapatuk nyerjen. Bámulatos, hogy mennyit meg lehet tudni emberekről, ha megfigyeljük, ki hogyan viselkedik egy játékos versenyben.

Hogy ne panaszkodjanak, a játék végén adtam nekik pár üres cetlit, hogy ők találjanak ki számomra feladványokat. Nem döbbentem meg, mikor az első cetlin "rúdtáncos" szerepelt, de mint utóbb kiderült, csak azért ez, mert a "sztriptízt" elvetették). A második gyanusan könnyű volt: hamar kiderült, hogy a játék lényege az volt, függetelnül attó, MENNYIRE EGYÉRTELMŰEN mutogatom el a "kocsifűtést", olyan válaszok születtek, mint "vörösbor, csillagok, tengeralattjáró, csokoládé". Persze, hogy valakinek fel kellett írnia a "Darwin evolúciós elmélete" koncepciót a cetlire, csak azért, mert akarta látni, hogy csinálok majmot magamból. :) De az utolsó volt a legpoénosabb. A cetlin csak egy szó volt: makaréna. Na, ezt se perc alatt kitalálták, és mivel ennyire egyszerű volt, gyorsan felállítottam mindenkit, hogy akkor csináljuk egyszerre a Makarénát. Oléna, aki terhes volt, videózott. Nos, mit is mondhatnék... 15 zsarolható barátom van jövő évre! KIRÁLYSÁG!

Nagyon örülök, hogy ennyien eljöttek megünnepelni ezt a jelentős számot (29)! Izé, miket beszélek, 29-et mondtam volna? Háááát, igen, ebben a korban már 1-2 év ide vagy oda... :)
Szóval, a második 29. szülinapom igen jól sikerült, sokkal jobban, mint az első! Ja, és a pasik igen kicsípték magukat a kedvemért! :) Nagggggggyon bejött!

New Mate / Új barát

I saw him in a shop a few days ago...
It was love at first sight...
We looked at each other and I knew I was lost.
He was so cute, but I didn't want to get serious...
Taking him home would be a major challenge, still I wanted to have him...
I saw him first, nobody else can have him...
So I gave in.
Call me weak.
His name?

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Pár napja láttam meg őt egy boltban...
Szerelem első látásra...
Egymásra néztünk, és tudtam, hogy elvesztem!
Annyira aranyos volt, de nem akartam elkötelezni magam...
Nem lenne egyszerű hazavinnem őt, de mégis meg akartam szerezni...
Én láttam meg őt először, senki másé nem lehet...
Szóval beadtam a derekam.
Hívjatok gyengének.
A neve?















NOT Rudolf for sure! I am open to suggestions, but it must be of great importance or he might get offended.

NEM hívhatják Rudolfnak! Szeretettel látok név-javaslatokat, de mindenképpen előkelő név kell, különben őfelsége megsértődik.

weekend contrast 2 / hétvégi kontraszt 2

So that was Saturday.
Sunday, however, was a beautiful day with clear sky, warm sunshine, no wind. After church none of us felt like going home alone to sit in the apartment so some of us went for a walk.

I live very close to the mouth of the fjord from where you can see the hills, the fjord and the open sea - truly a breathtaking sight. Don't believe me? Here are some pictures of us having fun with some massive chains.



Nos, az szombaton volt.
Vasárnap, ellenben kifejezetten gyönyörű idő volt, tiszta égbolt, meleg napsütés, szélcsend. A templom után egyikünk sem akart hazamenni, hogy üljünk egyedül a lakásban, ezért néhányan elmentünk sétálni.

Én igen közel lakom a fjord elejéhez, ahonnan lehet látni a hegyeket, a fjordot és a nyílt tengert - valóban páratlan látvány. Nem hisztek nekem? Íme pár fotó, ahol éppen egy hatalmas láncon ökörködünk.

Weekend contrasts / Hétvégi kontraszt

The weather was better than usual during the whole month so naturally we planned an outdoor activity for Saturday. The idea came from... well, not sure any more, but considering the outcome I have strong feelings about it being my stupid idea... :)

Anyhow, we planned to go to the beach to build sand castle.

Yes, it is November, but hey, this month is as good as any!
Yes, we are adults, but hey, we all have a kid inside.
No, we really don't care about what others may think.
No, the weather will not stop us!

Friday night was a mild autumn night so after dinner we walked down to the fjord to test the waters - that is try to build something out of sand. I didn't have my camera and my cell phone has no flash so this maybe no be my best shot, nonetheless I had fun. So, building abilities checked, sand is good, weather is perfect... see you tomorrow.

Right. Heavy showers combined with wind that can uproot trees plus low temperature. :( But who cares? We have a plan to accomplish! The drive was nice and we had fun in the car, but once we got there we all looked at each other for confirmation. At one point even the idea of swimming came up and I'm telling you had I taken and extra pair of jeans and jumper with me I would have been crazy enough to run into the water. Not alone of course, I am not stupid after all! :)

The short walk from the car to the sandy beach was enough to get us soaked completely. All of us had wet socks in no time. The cold wind was biting our hands but we started the construction. There were some people on the beach with wet suits and kites - i cannot even imagine what they were thinking of us...

Unfortunately my camera was NOT happy to have close encounters with the rain and the sand and after a few shots he went on a strike. :(

Needless to say we didn't have a picnic at the beach, but quickly made our way back to the car where hot coffe, seat heating and dry towels were waiting.

The rest of the evening was spent in David's house. Some cooking was in order and I offered to make fried rice - my way! He is from Indonesia and had some other ideas so we ended up making 2 different versions. (mine was salty, his was more on the sweet side) Of course mine won... (just don't tell David hehe) :) Nah, kidding, we all won. Had an exciting day, good fellowship, great food and some interesting movies to watch. :)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Idén novemberben az idő sokkal jobb volt, mint általában, ezért szombatra szabadtéri programot terveztünk. Az ötlet... már nem tudom, kitől származik, de ha figyelembe vesszük a végeredményt, nagyon úgy érzem, hogy az én egyik zseniálisan bolond ötletemről van szó. :)

Szóval a tengerpartra készültünk menni, hogy homokvárat építsünk.

Igen, november van, na és, ez ugyanolyan jó hónap, mint bármelyik másik!
Igen, felnőttek vagyunk,a kikben ott lakik az örök gyerek.
Nem, igazán nem érdekel, hogy mások mit gondolnak rólunk.
Nem, még az idő sem állíthat meg minket!

A péntek este kellemesen langyos volt, ezért vacsora után lementünk a partra itt a ház előtt, hogy leteszteljük a homokot.Sajna a kamerám nem volt nálam, a mobilomon meg nincs vaku, vagyis talán nem ez a legjobb képem, de mi jól szórakoztunk, az biztos. A homok jó, építeni tudunk, az idő megfelelő... holnap találkozunk.

Na igen. Felhőszakadás, erős nyugati szél, ami fákat dönt ki, ráadásul hideg is van. :( De kit érdekel? Elvégre terveink vannak! A kocsiút alatt jókat nevettünk, még az úszás is szóba került, és komolyan mondom, ha lett volna nálam egy pár meleg váltóruha, simán beleszaladtam volna a tengerbe. Persze nem egyedül, annyira lökött azért mégsem vagyok! :)

A rövid séta a kocsitól a partig pont elég volt ahhoz, hogy teljesen elázzunk, mindannyiunk zoknijából csavarni lehetett a vizet a bakancsok ellenére is. A hideg szél marta a kezünket, de mi nekiláttunk. Voltak néhányan a parton rajtunk kívül, de ők mind vízhatlan ruhát viseltek és szörfözni jöttek - bele sem merek gondolni, mit gondolhattak rólunk...

Sajna a kamerám nem díjazta, hogy igen közeli kapcsolatba került a homokkal meg az esővel, és néhány kép után bevágta a durcást. :(

Mondanom sem kell, nem tartottunk pikniket a parton, hanem hamar zúztunk vissza a kocsiba, ahol meleg kávé, fűthető ülések és száraz törölközők vártak.

Az este további programja főzés volt egy barátunknál. Kínai sült rizs volt a menü, de a kivitelezésben David, az indonéz srác nem értett egyet velem, vagyis a végén 2 különböző vacsorát szolgáltunk fel - az enyém sós volt, az övé édeskés. Természetesen én nyertem... (csak neki ne mondjátok meg haha) :) Na nem is, csak viccelek, mind nyertünk egy kalandos napot, jó társaságot, fincsa vacsorát és jó filmeket. :)

Bestest Pre-Birthday gift ever / Legeslegjobb elő-szülinapi ajándék

I thought I died and gone to heaven.
Yes, that is exactly how I imagine the welcome committee in heaven. :)

Azt hittem, meghaltam, és a mennyországba jutottam.
Igen, pontosan így képzelem el az ottani fogadóbizottságot! :)

30 Christian handsome gospel singer men in SUITS! Absolutely perfect!
(one for each year... )

30 keresztény jóképű gospel énekes pasi ÖLTÖNYBEN! Egyenesen tökéletes!
(minden évre jut egy...)

Halloween Party

Find the odd-one-out:
1. vampire
2. cupcakes
3. red cross
4. Reka as cooking instructor
5. pumpkin carving

Naturally I would pick "Reka as cooking instructor", but sadly that's true. Actually, there is no odd one here except the fact that we had a Halloween Costume Cooking Party at the Red Cross House...

The theme for this month was easy to decide, the execution of such plan however seemed to be a bigger challenge. Preparations begins with me asking Sharon, my American helper to explain me the idea of Halloween. I know costumes, pumpkins, trick or treat, but why??? Since our agreed cook stepped back I got "promoted" to lead the evening. Sharon's specialty is shopping, mine is organizing and making sure everybody is happy, but none of us is huge on cooking. Good thing was that she had some awesome ideas for decoration, treats and some tricks.

First challenge: find pumpkins. We heard of a pumpkin patch where you can pick your own ones, but it was a very difficult to find the place without street names, GPS coordinates or any address whatsoever. Once we got there we got so excited that we were running around in the fields like 2 kids. It brought back childhood memories for her. As for me, I was MAKING childhood memories for myself. :)

Before the big day we got together to test our cooking abilities (or the lack of it) and made a pumpkin soup with a friend who knew how to make it. It seemed easy enough so I agreed to be in charge of that part of the menu. (I felt like my Russian teachers from primary school, who got a crash course in teaching German so they were one lesson ahead of their class) Sharon took ownership of the finger food that comprised of creepy green dippings, blue cauliflower, crackers filled with sour cream mixed with sweet chili and some devil-eye eggs. We got Katie to join us who has her own cupcake business and she was supposed to teach us all how to make them and how to decorate them in a spirit of the season.

Everybody was required to wear at least 1 Halloween item or be ready for tricks. We wanted to go easy on them so I'd put some jelly beans into a black bag. Their job was to pick a handful and eat it. The others didn't understand the trick part until the candidates started to frown and run out of the kitchen, most likely to the bathroom. Well, I might have accidentally put some fish oil capsules into the bag, too...

Some people got so excited about the pumpkin carving competition that they forgot about the sweet cupcakes and dived deep into the pumpkins. I must tell you, though, I was greatly impressed with the guys. They followed our instructions and made some amazing dippings. They were so proud of themselves and couldn't believe that it's so easy to make tasty food. :)

We had some creepy halloweeny music playing in the background while everybody was busy chopping something. A girl from Taiwan suddenly came to me and said that she was told to "go to the Vampire for solution". I was confused for a sec then she showed me her bleeding fingers. Hmmmm, irony, irony... I told her to stay put and went on a quest to find the first aid kit. No biggie, we are in the RED CROSS house after all, right? Well, after 10 min we went to the car and brought the bag from there... no comments please...

Thank God everybody loved the pumpkin soup and all in all it was a fun night. Of course for Sharon and I it was a really long day, we left the house after 11 pm and we agreed that next time we must have somebody else in charge of cooking. We did it once, but it was way to much work to do everything alone. And on top of everything I still don't know how to make cupcakes!!!


xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Melyik a kakukktojás?

1. vámpír
2. tortácskák
3. vöröskereszt
4. Réka, mint főző-oktató
5. tök faragás

Én csuklóból a négyes opcióra mentem volna, de az az igazság, hogy ez az igazság. Ha jobban belegondolok, mind az öt helyes, ugyanis Halloween témájú főzőpartit tartottunk a Vöröskeresztnél...

A koncepciót kitalálni nem volt nehéz, a kivitelezés azonban már nehezebbnek bizonyult. Első lépésben egy amcsi barátomhoz fordultam, hogy avasson már be a halloweeni titokba. A tököt, beöltözét, ijesztegetést értem, de miért is kell ez??? Sajnos az előre lefixált szkácsunk az utolsó pillanatban visszalépett, vagyis engem "léptettek elő" főszakáccsá. Sharon különösen jó vásárlásban, én meg a vendégek szórakoztatásában meg a szervezésben, de a főzés, mint olyan, mindkettőnktől távol áll. Még jó, hogy neki legalább voltak jó ötletei...

Első próba: Tököt kell találni. Hallottunk egy bácsiról, akinek van egy tök-farmja, ahol mindenki magának választhat tököt, csak épp az odavezető út nem egyértelmű. Kisebb csoda volt, hogy pontos cím, GPS koordináták meg térkép nélkül is ketten, lányok végül megtaláltuk a helyet. Mint két kisiskolás, úgy szaladgáltunk a földeken tökök után kutatva. Sharonban ez gyermekkori emlékeket idézett fel, én azonban (második) gyerekkori élményeket ajándékoztam magamnak. :)

A nagy nap előestéjén összejöttünk, hogy teszteljük főzőtudományunkat (vagyis annak hiányát). Sütőtöklevest csináltunk egy barátunkkal, ki tudta, hogy kell elkészíteni. nem tűnt túl bonyolultnak, ezért bevállaltam. Tisztára, mint az oroszból hirtelen átképzett némettanárok, akik egy leckével vannak diákjai előtt. :) Sharon a falatkák felé tendált, és olyan ételeket álmodott meg, mint a gázos zöld öntet, kék karfiol cafatkák, sós ropogtatni való édes csili és sajtkrém öntetében és vad kaszinótojás mustárral. Sikerült még beszervezni egy Katie nevű lányt is, aki mini-tortácskákat árul és belement, hogy megtanítja nekünk, hogy lehet ezeket elkészíteni és az ünnepnek megfelelően dekorálni.

Mindenkinek legalább egy halloweeni ruhadarabot/ kiegészítőt kellett viselnie, különben én gonoszkodhattam velük. Páran nem vették komolyan a figyelmeztetést, így kénytelenek voltak egy sötét zacskóba belemarkolni és az ott talált ételt megenni. Nem akartunk túl gonoszak lenni, ezért főleg cukorkák voltak benne. A többiek nem is értették, mi a "csalás" része, amig szegény delkivensek el nem kezdtek fanyalogni, majd sorban a szájuk elé kapták a kezüket és kirohantak a konyhából. Na jó, lehet, hogy véletlenül tettem pár hal-olaj kapszulát is a zacskóba...

Néhányan annyira belelkesültek a tökök látványától, hogy el is felejtették a tortácskákat és ezerrel belevetették magyukat a tökig belemerültek a faragásba. Meg kell mondjam, nagyon meg vagyok elégedve a fiúk teljesítményével: sikerült nekik pontosan követni az instrukciókat és összehoztak 1-2 igen finom öntetet, szószt. Ráadásul ők maguk is roppant büszkék voltak magukra, és nem akarták elhinni, hogy egyszerűen is lehet finom ételeket készíteni.

A hangszórókból néha rémisztő hangok szakították félbe a beszélgetéseket, amik remek aláfestét nyújtottak ebben a régi faházban, ahol voltunk. Egyik pillanatban egy tajvani lány állt elém azzal, hoy a többiek azt mondták neki, "menjen a vámpírhoz, ő majd segít." Zavartan ránéztem, mire felemelte a vérző ujját. Hmmm, irónia, irónia... Leültettem egy székre, és elindultam, hogy megkeressem az elsősegély dobozt - nem nagy ügy, elvégre a vöröskeresztnél vagyunk, vagy mi. Nos, 10 perc kutatás után végül a kocsiból hoztunk neki egy ragtapaszt. No komments... :)

Hála istennek, mindenkinek bejött a levesem és mindent összevetve, TÖKJÓ esténk volt. Persze Sharon és én hullafáradtak voltunk, mikor 11 után végre bezártuk a házat, és megegyeztünk, hogy legközelebb már felosztásban csináljuk, több segítővel. Ráadásul most sem tudtam meg, hogy kell mini tortácskákat csinálni!!!

Cheapest political PR ever / A leggagyibb politikai PR

This is "How to win the general elections is Norway?" 101.

Simple.
1. Get the prime minister with a home made sign that says "So that everybody has a safe job".
2. No need for any make-up or Photoshop to make him look better.
3. Just a simple boring picture that you hang in bus-stops.
4. TADA, you won the elections and can stay in power for 4 more years. Congrats!

I wonder if this campaign would be enough if Obama / Bush / Sarkozy / Brown / Merkel / Orbán / Bajnai held the sign...

Bevezető a "Hogy nyerjünk választásokat Norvégiában" című tantárgyhoz.

Egyszerű.
1. Fogd a miniszterelnököt, adj a kezébe egy házi gyártású táblát "hogy mindenkinek biztos állása legyen" felirattal.
2. Nincs szükség sem sminkre, sem Photoshopra, hogy jobban nézzen ki.
3. plakátold ki ezt az unalmas képet néhány buszmegállóban
4. Voálá, megnyerted a választásokat és még 4 évig hatalmon maradhatsz.

Azért arra kíváncsi lennék, vajon sikerülne-e ez, ha Obama / Bush / Sárközy / Brawn / Merkel / Orbán / Bajnai fogná a táblát...

glimpses from the office / irodai szösszenetek

What is wrong with the picture?

Maybe nothing at first, but let me give you some background info:
- I work in a middle sized building with several offices in it and 3 other companies on our floor
- I am the only female worker in the building
- this picture was taken in the FEMALE BATHROOM!!!!

Mi a baj ezzel a képpel?

Talán első látásra semmi, de hadd adjak némi háttérinfót:
- egy közepes méretű irodaházban dolgozom, ahol több cég is bérel irodát, 3 a mi emeletünkön
- én vagyok az egyetlen női alkalmazott az épületben
- a kép a NŐI WC-ben készült!!!

------------------------------------------------------------

Another interesting story:
Last week we received a huge frame with a signed T-shirt from a famous football guy. The task is simple:
1. put the T-shirt into the frame.
2. hang the frame up on the wall.

You would think that this is a typical guy's job. Should be easy - I work with 2 men after all!

One said that he has "10 thumbs" (a Norwegian expression to indicate that he is completely useless when it comes to do any practical job) the other just looked at me and brought me some tools to get the job done.

So, I ENDED UP putting it together and hanging it onto the wall. And now if anybody wonders why I have a certain opignion on men... :)

Egy másik érdekes sztori:
Múlt héten kaptunk egy nagyobb keretet meg egy dedikált focimezt, amiben egy híres norvég focizott korábban. A feladat egyszerű:
1. a keretbe tenni a pólót
2 a keretet felfüggeszteni a falra

Logikusan következik, hogy ez férfikezet igényel. nem gond, elvégre 2 férfival dolgozom együtt!

Az egyik közölte, hogy "10 hüvelykujjú" (a kétbalkezes norvég megfelelője), a másik pedig odahozott nekem pár szerszámot és sok sikert kívánt.

vagyis NEKEM KELLETT abszolválni a feladatot. És ha ezek után még valaki megkérdezi, miért gondolkodom a pasikról úgy, ahogy... :)

This is Norway / Ez Norvégia

OK, this is a response to the previous post. Another hilarious video from Youtube. I must say, this video is painfully accurate in many ways. Enjoy! :)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Nos, itt a válasz a tegnapi posztomra. A youtube-ról ezúttal egy nagyon vicces összeállítást láthattok Norvégiáról, ami fájdalmasan sok igazságot tartalmaz. Sajnos a szöveg csak angolul van meg, ha nem értitek, nézessétek meg valakivel, aki segít lefordítani! Üdv, én

Budapest

I found it today on Youtube and I thought you might like that... a short clip about Budapest and some Hungarian inventions.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Ma találtam a youtube videomegosztón, gondoltam, megosztom veletek, hátha még nem láttátok. Nem árt tudni 1-2 híres magyar találmányról...

Egersund

from right: Landon (USA business guy), Andrew (Scottish engineer), Janis (Latvian pastor) and me

jobbról: Landon (amcsi üzletember), Andrew (skót mérnök), Janis (litván pásztor) és én

2 weeks after the snow-tour we got together again to discover the Stavanger region. This time we headed towards the south to a small city called Egersund. It's always fun to travel with the guys, you never know what you get... :)

Noway was under German siege during WW2 and some remains are still visible. We stopped at a site where we could see some bunkers and dungeons and caves created by them to protect a nearby natural harbor and town. The boys are boys - no matter what you say; they had fun pretending to defend their position. My contribution was the guns in Photoshop. :)

The weather was amazing and we were quite excited to discover the city. Our initial enthusiasm faded a bit when we saw absolutely NOBODY on the streets. I mean... come on... is this a ghost town or what??? Finally we met one lady who was very friendly. Later on we met another man, he was nice too. Conclusion: Egersund has only nice people, our track record is 100% haha!

Andrew said that I am good with words while he is good with directions so we left it up to him to drive us to a small island in the area. Guess he was right after all, the beach was breathtaking. We walked around a bit, had some fun there and finally climbed up to a huge rock to watch the sunset. With the last rays of sunshine the temperature dropped fast and soon we were ready to run back to the car with seat-heating.

We hit a lovely Chinese restaurant for dinner where we discussed our cultural differences over some sweet-sour chicken and pepper beef. On our way home we stopped the car in the middle of nowhere and looked up to the clear sky. We saw exactly 10000000000000000000000000000000001 stars (well, give or take a few zeros) and were reminded again of our own insignificance. What a great God we have who put all the stars in the sky and He knows them all by name!

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx


Két héttel a hó-túra után ismét autóba ültünk, hogy felfedezzük a stavangeri régió szépségeit. Ezúttal a tengerparton haladtunk dél felé Egersund városába. Mindig egy élmény a srácokkal autózni, sosem tudhatod, mi lesz a végeredmény... :)

Norvégia német megszállás alatt állt a második világháború idején, és ennek még ma is számos nyoma van. Mi is megálltunk egy helyen, ahol bunkerek, lövészárkok, barlangok és titkos járatok biztosították a közeli természetes kikötő és város védelmét. A srácok nem hazuttolták meg magukat - lelkesen belevetették magukat a harcba. Én fegyvereket adtam a kezükbe némi photoshop segítségével. :)

Az idő fantasztikus volt és mi mind kíváncsian vártuk, mit tartogat a város számunkra. Kezdeti lelkesedésünk hamar alábbhagyott, ugyanis a városban EGY ÁRVA LELKET sem láttunk! De most komolyan... mi ez, valami kísértet város??? Végül találtunk egy nőt az egyik téren, aki nagyon kedvesen elbeszélgetett velünk. Később még egy férfival találkoztunk, ő is kedves volt. Konklúzió: Egersund városában CSAK KEDVES emberek laknak, a megkérdezettek 100%-ban pozitívak voltak hehe.

Andrew azt mondta, hogy én a szavakkal vagyok jó, ő meg az irányokkal, vagyis ráhagytuk, hogy elvezessen minket egy kis szigetre a környéken. Úgy tűnik, igaza volt, ugyanis egy baromi szép tengerpartra jutottunk. Sétáltunk a beach-en, ökörködtünk szokás szerint, majd felmásztunk egy sziklára és onnan néztük a naplementét. Amint az utolsó sugarak is eltűntek a hőmérséklet rohamosan esett és néhány perc múlva már lendületesen sétáltunk vissza a kocsihoz, ahol ülés-fűtés van. Betértünk egy kínai vendéglőbe és édes-savanyú csirke meg borsos marha fölött jól megvitattuk a köztünk lévő kulturális különbségeket.

Útban hazafelé megálltunk a semmi közepén és a csillagos eget bámultuk mindannyian hosszú percekig. Egész pontosan 10000000000000000000000000000000001 csillagot láttunk (na jó, plusz mínusz egy-két nulla) és ismét megbizonyosodhattunk afelől, hogy Isten milyen nagy, mi pedig milyen kicsik vagyunk. Gondoljatok csak bele, Isten tette az összes csillagot az égre, ráadásul ismeri mindegyiket név szerint!


Source: Hubblesite.org