SNOW / HÓÓÓÓÓÓÓÓÓ

The whole thing started with an idea. A friend of mine wanted to go up to Kjerag, (short trip description with pictures here) a popular hiking destination and we agreed. A few weeks back I also wanted to go up there, but was told that the season is over and the roads are closed. We thought it's worth a try anyways...

It was raining the whole day, yet we were driving towards are destination, about 1,5 hours away from Stavanger. From the car park there a good 4 hours long serious hiking would take us to the top. Along the way as we got higher and higher we spotted the first hint of snow. It covered some peaks around us and we all got quite excited. As the road continued up on the mountains the snow level got closer and closer to us and before we realized it the road we were on was also covered with snow.

We were confident. Andrew was a good driver, he had a new company car and the car had... OMG, summer tires! Not good, not good at all. He drove up on one particular hill a couple of times, but each time the car stopped about half way and started to slide off the road. OK, no panic yet, just cautious concerns: what should we do. A land rover drove past us, but to our shock slowly that car started to slide off the road, too. We all agreed that Kjerag must be very nice and maybe next spring we can see it. :)

Back to the petrol station in the valley: how should we spend a rainy day when you are stuck in the snow? There was a huge waterfall in the area that Andrew and I visited last year and we agreed that it should be snow-free. The rain stopped and once again we got excited - we gonna go hiking after all! But as you can imagine seconds after we got out of the car cats and dogs were coming down like never before. :(

Oh well, we won't stop now! Despite the slippery grass and wet rocks we made it to the top and had an amazing view. Some crazy pictures later we decided to climb even further up to see if we can get around the waterfall and maybe come down on the other side. Again, this is one of those ideas...

A few hours later: Well, we couldn't go all around without dipping into the icy water so we took some pictures, had a short snack break and started to climb back down. My second pair of socks along with my underwear was soaking wet despite the rain gear and supposedly waterproof closed shoes. But who cares? We had tons of fun, a good outing and huge pizzas once we got back to civilization. And the best part? We had spring, fall and winter in one day and none of us got hurt! What else can you ask for???

Good news: first snow! :)
Bad news: sNOw. period. :(((((((((((((

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Az egész egy ötlettel kezdődött, mint általában. Egy barátom fel akart mászni Kjerag-ra (fenti linkre kattintva rövid utibeszámoló látható képekkel, sajnos csak angolul), ami egy népszerű kirándulóhely edzett hegymászók között. Néhány hete magam is fel akartam oda jutni, de azt az infót kaptam, hogy a szezonnak vége és az odavezető út már le van zárva. Úgy gondoltuk, mégis csak megér egy próbát...

Egész nap szakadt az eső, de mi hajthatatlanul vezettünk célunk felé, kb másfél órás autóút Stavangerből. Az ottani parkolóból egy húzós, jó 4 órás mászás után értünk volna fel a csúcsra. Ahogy autónk egyre magasabbra ért a hegyek között, megpillantottuk az első hó-foltokat a környező csúcsokon, ami annyira feldobott mindannyiunkat, hogy észre sem vettük, elértük a hóhatárt! Az autó kerekei alatt hó volt!

Magabiztosak voltunk. Andrew jól vezet, a céges autója vadiúj és a kocsin... TE JÓ ÉG, nyári gumik vannak! Hááát, nem túl jó hír! Egy bizonyos dombnak többször is nekifutottunk, de minden alkalmommal csak félútig jutottunk és a kocsi elkezdett lecsúszni az útról. OK, még nincs pánik, csak óvatos megdöbbenés: na most mi a fene van? Egy terepjáró elhúzott mellettünk, de legnagyobb meglepetésünkre az is elkezdett lecsúszni az útról és csakhamar ők is visszafordultak. Hamar megegyeztünk, hogy Kjerag bizonyára nagyon szép, és reméljük, hogy jövő tavasszal eljutunk majd oda. :)

A völgyben lévő benzinkútnál azon tanakodtunk, mit csináljunk ezen a fagyos, esős napon. Hozzánk elég közel van egy hatalmas vízesés (ahol én már tavaly jártam egyszer), és valószínűleg hómentes. Elállt az eső és mi újra fellelkesedtünk, mégiscsak kirándulunk ma! De ahogy Murphy megmondta, amint kiszálltunk a kocsiból, nyakunkba szakadt az ég. :(

Na bumm, most már nem fordulunk vissza! A csúszós aljnövényzet és vizes kövek ellenére felkommandóztunk a tetőre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a vízesésre. Néhány vicces kép után úgy döntöttünk, lecsekkoljuk, vajon át lehet-e mászni a túloldalra. Ez egy „olyan remek ötlet” volt...

Nos, pár órával később beláttuk, hogy jegesvízes pancsi pancsi nélkül nem tudnánk megkerülni a vízesést, ezért haraptunk valamit, fotóztunk, aztán lekolbászoltunk a kocsihoz. Két pár zoknit nyírtam ki teljesen, még az alsóneműmből is csavartam a vizet az esőkabát meg nadrág és a vízálló zárt cipő ellenére is. De kit érdekel? Nagyon jól éreztük magunkat, jót kirándultunk, a pizza is finom volt és a legjobb az egészben? Tavasz, tél és ősz egy napon belül, ráadásul mind megúsztuk sérülés nélkül! Kell ennél több?

Jó hír: első HÓ! :)

Rossz hír? HÓ. Pont. :(