On my way to Hungary from Stavanger I had a short stop in a small town called London. Believe it or not, the flight was cheaper this way. The downside was that I had 26 hours in England between the 2 flights. The upside of the downside is that I could hang out with some friends from the ship. :)
The bus-route from the city to the airport involved a scenic view of the sea and to my great delight a short ferry ride as well. Apparently I cannot avoid sailing. (Not that I want to, mind you!) The ferry was barely moving, but the blonde girl next to me quickly turned green and I really felt sorry for her, but I had to go outside to enjoy the fresh air the waves splashing against the boat (and my camera).
The flight was uneventful and around 5 pm London time I could meet up with a good friend from Aussieland. We caught a bus to downtown, but it was rush hour. Crazy, but true: the bus ride from London-Stansted airport to London-Victoria Station took longer than to fly from Norway to England! We put my big suitcase to a locker and started to discover London at night.
Walking around in Hyde Park in Christmas time was a great idea. It was a bit chilly, yet so many people chose to enjoy the lights, the glühwein, the free ice-ring. I wanted to play tourist for a day so as you can see, I have all the typical pictures. :)
Around 1 am (that was 2 for me) we got to Anne's place and could crash on her bed for some rest. Next day we tried (and failed) to catch an early train to get back to downtown in order to have some sightseeing. Our tour included a free boat ride on the River Thames. The weather was exceptional as you can see. We could take great pictures of the famous old and new buildings of this remarkable city. I even saw the Globe - Shakespeare's famous round theater (see picture below)!
The boat went all the way up to Greenwich, where THE TIME is - as our tour guide put it. I asked him if he could tell me the EXACT time. This was his reply: "It's 12.10 or so."! OR SO???????????????????????? Man, at least in this very city you should be able to tell me the right time. Or at least lie something! Just state it confidently! I thought we might have to go to the tower and check it out for ourselves. 5 minutes before 1 pm the ball goes up on that pole and at 1 pm sharp the ball drops (see picture below). I set my watch so hopefully I will NOT miss my next flight... :)
After the short cruise we got on a double decker to cross the city and experience the traffic jam. It's crazy how narrow the streets are! And of course they drive on the WRONG side. At every pedestrian cross the sign "look right" is painted - I guess for the silly tourists. :) We had a quick stop at the Tower of London and took shots of the Big Ben as well. From the bus I could catch glimpses of the Parliament.
Ever since I knew I have a stop in London I was looking forward to some nice Indian food. So you can imagine my excitement when we went to an Indian / Sri Lankan restaurant for lunch - yummy yummy yummy! :) I had my samosas several times that day and truly enjoyed every bite! Our last stop was the Buckhimgham Palace. I promised somebody to have a friendly chat with prince Charles, but I was only joking. Well, God wasn't! He chose that exact moment to drive away from the palace so we could at least see his car! :)
I had plans to talk at Speakers' Corner and stand on the barrel to let the people know what Christmas is really about, but we didn't have time for that. Oh well, another reason to return... At Victoria Station I collected my luggage and on my way out I saw huge posters saying that Jamie Olivier will sign his latest book there at... NOW! I kinda skipped the line (I didn't want to buy his book, I just wanted to see him) so I entered the shop and true to his word, there he was. I took a quick picture of him and rushed to the airport bus. I barely made it. :)
Of course airport workers are on strike in Hungary when I am flying. :( My flight got delayed and we landed on another airport then planned. Nonetheless my parents got the message and were waiting for me at the right terminal. So after a very eventful day I finally could lay down my head in my old bed around 1 am. I just made it for my grandma's 92th birthday party. I will be the surprise (if only I had some ribbons to wrap it around my head), I just hope she will not have a heart attack when she sees me the next morning...
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Stavangerből idefelé jövet át kellett szállnom egy kisvárosban, Londonban. Hiszitek vagy sem, így olcsóbb volt az út. A hátulütője a dolognak, hogy a két repülőút között volt 26 órám a városban. Az előnye, hogy pár hajós barátommal tudtam találkozni. :)
A reptérre busszal mentem ki, ami egy gyönyőrű útvonalon ment végig a fjord mentén. Ráadásul még egy rövid hajókázás is tartozott hozzá, úgy tűnik, ez már része az életemnek! Na nem mintha panaszkodnék... A komp alig mozgott, de a szőke kislány mellettem hamar zöldre váltott. Én sajnáltam ugyan, de inkább kimentem fotózni. Nagyszerű volt, ahogy a hullámok a hajó falának csapódtak, a friss szél (meg a sós víz) pedig az arcomba (és a kamerámba) vágott.
A rövid repülőút után helyi idő szerint 17 órakor landoltunk London külvárosában, egy ausztrál barátom várta a reptéren. Busszal próbáltunk meg bejutni a belvárosba, de a csúcsidő miatt órákig ültünk a dugóban - London külvárosából az út tovább tartott, mint Norvégiából Angliába a repülőút! Végre beértünk a Victoria állomásra, a bőröndömet betettük egy csomagmegőrzőbe, és elindultunk felfedezni Londont éjjel.
Karácsonykor a Hyde Park nagyon hangulatos. Kissé hűvös volt ugyan, de egy kis forraltbor, szépen feldíszített fák, jégkori pálya, sok-sok vidám fiatal várt minket. Egy napra túristát akartam játszani, ezért van pár tipikus "túrista-képem". Íme:
Hajnali 1 óra magasságában (ami nekem már 2 volt) végre megérkeztünk Anne házába és ledőltünk a kanapéra kicsit pihenni. Másnap korán reggel terveztünk folytatni a városnézést. Na, ebből nem lett semmi. :) 10 körül sikerült elcsípni egy vonatot, ami elvitt minket a folyóhoz. Befizettünk egy egynapos városnézésre, amihez egy ingyenes hajóút is tartozott a Temzén. Az idő hihetetlenül jó volt, így sikerült szép képeket csinálnom a folyó mentén lévő új és régi épületekről. Még a híres Globe színházat is láttam, ahol Shakespeare darabokat adtak elő annak idején.
A hajóval felmentünk egész Greenwich-ig, ahol A PONTOS IDŐ LAKIK - ahogy az idegenvezetőnk mondta, mire megkérdeztem, mennyi a PONTOS idő. "Olyan 12.10 körül lehet." - felelte, én meg kiakadtam! Legalább itt, ebben a városban ne mondjon nekem ilyet!!! Inkább hazudna valamit, csak határozottan tegye!! Végül úgy tűnt, a legészszerűbb, ha elmegyünk a toronyig, és ott egyeztetjük az óránkat. 13 óra előtt 5 perccel a golyó felemelkedik a póznán, és pontban egykor leesik. A képen is látszik, beállítottam az órámat, remélem, most már biztosan nem fogom lekésni a gépemet! :)
A hajókázás után felpattantunk egy emeletes buszra, és a dugó közepedte átvágtunk a városon. Őrület, milyen szűk utcáik vannak! És természetesen ne felejtsük el, hogy a ROSSZ oldalon vezetnek. Minden zebránál fel van festve a "nézz jobbra" felirat - gondolom a lökött túristák miatt (lásd én a képen). :) A Tower-nél is elidőztünk egy kicsit, majd elhaladtunk a Big Ben mellett és még a Parlamentet is láttam röviden.
Amióta tudom, hogy Londonban fogok átszállni, azóta vártam, hogy egyek egy jó indiai kaját. Éppen ezért nagyon örültem, mikor ebédelni betértünk egy kis indiai / Sri lankai vendéglőbe. FIIIIIIIIIIIIIINCSA!!!! Ettem samosa-t többfélét is (háromszög alakú, hússal töltött pékárú). Utolsó megállónk a Buckhimgham Palace-nál volt, ahol még prince Charles-t is sikerült megpillantanunk, amint éppen a kocsijával elhajtott. :)
Terveztem még, hogy a Speakers' Corner nevű helyen én is a hordóra állok, hogy elmondjam mindenkinek, mi is a kaácsony igazi lényege, de erre sajnos most nem maradt idő. Sebaj, majd legközelebb! :) Visszaértünk az állomásra, ahol begyűjtöttem a bőröndömet. Épp elhaladtunk egy könyvesbolt mellett, amit hatalmas poszterekkel kidekoráltak: a híres szakács, Jamie Olivier itt dedikálja új könyvét... MOST! Nem akartam végigállni a sort, ezért csak besurrantam, hogy csináljak egy képet róla, és már szaladtunk is a reptéri buszhoz. Majdnem lekéstem... :)
Természetesen a reptéri dolgozók akkor sztrájkolnak, mikor én repülök. :( A járatom késett és egy másik helyen landoltunk, mint ahogy terveztem. Még szerencse, hogy az ősök megkapták az üzenetet , és jó helyen vártak. Szóval egy nagyon eseménydús nap végén hajnali 1 magasságában végre lefekhettem a régi ágyamba aludni. Épp jókor érkeztem, hogy a nagyim 92-ik szülinapi bulijára én legyek a meglepetés! Remélem, örömében nem fog szívrohamot kapni, ha meglát...
No comments:
Post a Comment